Emlékszem még azokra a szép percekre, órákra napokra mikorelkezdtünk lovagolni, az akkor még egyedül lovagolható Dajkán.Mindenki amintlehetett ment, pucolta,szerszámozta és várta hogy felülhessen rá.Nagyon szép ésboldog pillanatok voltak azok.Aztán persze gyarapodott az állomány.Ott voltcsikója Buján aki egy csodálatos ló….örök kedvenc marad…Aztán teltek múltak azidők jöttek, mentek lovak….míg elérkezett a lovaskör egy gyönyörű időszakhoz…7paci lett. A gyönyörű versenyló Buján, az óriás szépség Fruzsina, a mindigkitartó idős Fecske, a rodeós póni Kefir,Fruzsi gyönyörű csikója Szophie,Fecske szépséges csikója Vacak,Dajka utolsó csikója,a legnyugodtabbSzellő.Hihetetlenül szép idő volt ez a lovaskörnek.Akárhányszor mentünklovagolni, a pacik örömmel vártak minket.Sok-sok felejthetetlen időt töltöttünkegyütt…mi és a pacik.Persze mint mindenhol voltak gondok , amiket kitartássalmegoldottunk.Viszont voltak nehéz helyzetek amiket nem volt könnyű, sőt nem islehet feldolgozni.Dajka halála volt az első, ami mindenkit megérintett.Majdtöbbször költözött a lovaskör, de ezt is megoldottuk, hogy a szeretettpacijainkkal legyünk.Azonban tovább folytatódtak a problémák:Szophiet eladtaSanyi bácsi, majd Fruzsit és Vacakot is akiket tudjuk hogy jó helyen vannak ésakármikor meglátogathatjuk őket így őket könnyen viseltük,aztán következetthogy eladta Fecskét aki sajnos nem járt ilyen jól és nagyon nehézfeldolgoznunk,következett a legújabb jövevény Fecske csikója Zsozé aki aközelbe került jó helyre,majd Kefirt is eladta akit azóta nem láttam.3 pacimaradt még.Buján,Szellő, és az új póni Sármány.Velük még utoljára eljöttünkKondón a szüreti felvonulásra, majd őket is eladták.Buján és Szellő egy helyreSármány pedig egy külön helyre került, és bár tudom, hogy jó helyen vannakszomorú erről beszélni hisz a lovaskör megszűnt,nincs többé,ami sok mindenkitmegviselt.Ezt a történetet a lovaskör bemutatására írtam és arra, hogy példázzammilyen könnyen hullhat darabokra fiatalok álma és közössége.